2015. május 1., péntek

A kék hajú lány – mondatok a készülő hangjátékból


APA: Az élet egy háború, Olivér. Majd megérted. Nem véletlenül vett neked a papa harci kést.

MIRA: Utállak téged, Olivér. OLIVÉR: Én is utállak, Mira.

FANNIKA: Itt nincsenek orvosok. Ez nem igazi kórház. Itt szellemek laknak. Az orvosok is szellemek.

ROBI BÁ: Minden nap vettem neked egy epres csokit a büfében. De te sose jöttél, úgyhogy mindig nekem kellett megennem.

PETI: Olivér, segíts! A nagymamám szerint megragadják az ember lelkét, és kihúzzák a testéből. Nem akarom, hogy ezt csinálják velem.

OLIVÉR: A hazugság is lehet ajándék? MIRA: Azt hiszem, igen.

SCARLETT: Doktor úr, tessék gyorsan jönni! Nagy baj van! A bohócdoktor bezárkózott a mosdóba. Sírdogál, azt mondja, fél a gyerekektől. Nem mer kiállni eléjük bohóckodni.

MIRA: Mindenkit szeretsz, csak engem nem. De nem baj. Most leviszel a mélybe, és soha nem találkozunk többé.

OLIVÉR Pati patkány összeeszik mindenfélét, rohadt almát, szilvás gombócot, szalonnás tésztát meg penészes sajtot, aztán rögtön rohan a vécére.

MIRA: Tudtam, hogy eljössz. Engem nem lehet csak úgy otthagyni.

OLIVÉR: Az ember arról beszél a legtöbbet, ami nincs.

MIRA: Repülünk, Olivér. Végre repülünk.